Kinek az akarata legyen meg?

(Michelangelo: Ádám teremtése)

Ha nem az van, amit te akarsz, akkor kapásból feltételezed, hogy nincs Rend a világban: az Isten sohasem létezett, vagy minimum elment szabadságra.

Valamit mindig akar az ember. Úgy lett kitalálva, megteremtve. Akad, aki gyorsan akar és mindent, míg mások szép komótosan akargatnak, mert a megvalósulásra még nem állnak készen. Az akarat – mint fogalom – önmagában nem jó vagy rossz: egy hajtóerő, egy energia. Cselekvéseink mozgatórugója. Igen ám, de nem mindegy, hogy honnan jön az akarat, mi a forrása. Hiszen akarni több szintről is lehet, így nem minden akaratunk beteljesülése hoz emelkedést és örömérzetet.

Eddigi megfigyeléseim szerint három akarati szint létezik: az alacsonyabb rendű ego-késztetés, az érzelmek uralta lélek-vágyódás, illetve a legfelsőbb szellemi indíttatás.

Nem azt mondom, hogy az első kettőt hagyni kell a francba, mert általuk is tapasztalhatunk fantasztikus dolgokat.